TÖRVÉNYJAVASLAT AZ ELNÖKVÁLASZTÁSRA VONATKOZÓAN

Miniszter Asszonyok, Miniszter Urak, országgyűlési képviselők és szenátorok figyelmébe ajánlott tervezet

(2003. szeptember)

Mint „felelősségteljes állampolgár”, magánemberként nyújtok be Önöknek egy – az elnökválasztás újfajta megközelítését lehetővé tévő - innovatív tervezetet, melynek célja polgártársaink ösztönzése, hogy a 2007-es elnökválasztásnak már az első körében járuljanak az urnákhoz, illetve újra felkelteni az érdeklődést a politikai élet iránt.

Tisztelt Miniszter Asszonyok és Miniszter Urak, Képviselők és Szenátorok, a következők szükségességéről kívánom Önöket meggyőzni:

1.      a köztársasági elnök megválasztásának első fordulójában történő szavazás módjának megváltoztatása 2007-ig, mely reform nélkül a demokráciát fogja veszélyeztetni

2.      jelen tervezet elolvasása, mely néhány percet vesz igénybe

3.      szükség esetén a tervezet bemutatása személyesen, a 2007-es elnökválasztások első fordulójának idején

Ez a javaslat (5 pontos szavazás) tárgyát képezte egy június/július folyamán, néhány miniszter-, képviselő-, szenátor-, és polgármester kollégájuk jelenlétében történt bemutatkozásnak (előtervezet), melyre abból a célból került sor, hogy egyértelmű vélemény szülessen a politikai réteg azon álláspontját illetően, mely a szavazásról való távolmaradás problémáját érinti, és hogy kiderüljön, milyen megoldások születhetnének 2007 előtt.

A kapott válaszok összességében véve önmagukért beszélnek: nincs tényleges intézkedés, sem konkrét javaslat arra, hogyan küzdhetnénk hatásosan e csapás ellen, és több választás is esedékes, amelyek előtt már nem tudnánk egyetlen határozatot sem meghozni… E válaszokból lényegében az következik, hogy „ki kell békíteni” polgártársainkat a politikával… Ki mondaná az ellenkezőjét?… És milyen megoldások létezhetnek még?…

Franciaország helyzete ijesztő lesz 2007-ben

Ugyanis 5 millió fiatal választópolgár (akik 2002 és 2007 között 13-18 évesek) fog csatlakozni automatikusan (új törvény) a már regisztrált választókhoz 2007-ig. És mivel a fiatalok körében a szavazási arány jelenleg már nagyon kicsi -> egyetlen közvélemény-kutató intézet sem számol ezzel az 5 millió újonnan regisztrált személlyel a 2007-es választások első fordulójára vonatkozó „szavazási kilátások” előrejelzésekor. Senki nem veszi őket számba… -> ami azt jelenti, hogy az egész felmérés minden bizonnyal hibás, nem tükrözi az elnöki választások első fordulójának végén várható tartózkodás tényleges arányát… Az általam végzett kutatás megerősíti, hogy igen kevés fiatalnak áll szándékában szavazni az első körben…

Ebből egyenesen következik, hogy valóban fennáll a veszélye annak, hogy a 2007-es választások első fordulójának végén a kispártok képviselőjelöltjei foglalják majd el az első és/vagy a második helyet…

·         2002-ben a regisztráltaknak csupán 13%-a eldönthette, ki jut be az elsők közé (első forduló)

·         eszerint 2007-ben a bejegyzetteknek kevesebb, mint 9%-a kétségkívül elegendő lesz az első két hely megszerzéséhez az első kör végén! (Figyelembe véve többek között az említett több millió fiatal választót… egyszerű matematikai számítás…)

A még „nem regisztráltakat” számba véve tehát körülbelül 3 franciából 2 véleménye nem fog érvényesülni… az első fordulóban… Mi fogja így megalapozni az élmezőnybe jutó jelöltek hitelét? És mindenekelőtt, kik lesznek ők? Már most értesülhetünk a médiából a 2007-es választások második fordulójának eredményét vizsgáló felmérésekről. Ilyen hamar felejtünk? Ahhoz, hogy egy jelölt részt vehessen a második fordulóban, előbb tovább kell jutnia az elsőben!

Hölgyeim és Uraim, hazánk vezetői! Ha a regisztráltaknak kevesebb, mint 9%-a elég ahhoz, hogy meghatározza, ki jut tovább az első körben, garantálhatják-e Önök, hogy valóban azok a jelöltek fognak részt venni a 2007-es választások második fordulójában, akiket polgártársaink a legnagyobb arányban támogatnak? ĺgy különféle okokból mindenféleképpen érhetnek el eredményt az első körben olyan jelöltek, akik szélsőséges- vagy érdektámogatást, stb. élveznek… És ők nem azok a jelöltek, akik állampolgáraink többségét képviselik… hanem azok, akik gondoskodnak arról, hogy szavazótáborukat már az első fordulóban mozgósítsák, ellentétben a „nagy pártok” jelöltjeinek szavazótáborával.

Nyilvánvaló, hogy az első körre jellemző tartózkodás megoldhatatlan probléma a szavazási rendszer jelenlegi helyzetében, mivel a „szélsőséges”- vagy „érdekpártok” jelöltjei – megszerezve majdnem a lehető legtöbb voksot az első fordulóban – egyre nagyobb szavazati százalékot tudhatnak magukénak minden egyes szavazás alkalmával, hiszen a távolmaradók száma növekszik!

A 2007-es választás első körében való tartózkodás fogja tehát kockára tenni demokráciánk jövőjét: egy enyhe zavar a közvéleményben…és a kisebbségben lévő pártok jelöltjei kerülnek majd az élre az első fordulóban…legyen az akár ellentétben a demokráciával…! Egyszóval feltétlenül szükséges és sürgős feladatunk megoldást keresni arra a kérdésre, hogyan tudnánk rábírni a tartózkodókat az első körben való szavazásra 2007-ben… Ez az eshetőség, mely igen valószerű, és nagyon komoly, súlyos következményekkel járhat, érdemes arra, hogy elfogulatlanul mérlegeljünk minden elképzelést / lehetséges megoldást, hogy elkerülhessük ezt a veszélyt, ha lehet, akár egy „moratórium” elrendelésével a republikánus pártok részéről, többek között a „könnyelmű, félrevezető gondolatok” mellőzése végett…

ĺme egy példa: „Ésszerű szavazat az első fordulóban…”! Ekképpen bíztatni polgártársainkat, hogy „szavazzanak ésszerűen” az első körben, ez elég utópisztikus gondolat…, és „történelmileg” kétségkívül súlyos hiba lenne 2007-ben:

HOGY MIÉRT? Az első körben leadott szavazat „érzelmeken” alapul (harag, csalódás, ellentmondás, stb…), ellentétben a második fordulóval, ahol a szavazatot „észérvek” döntik el…(ez logikus).

 Vizsgálataim igazolják, hogy honfitársaink számára értelmét veszti a második forduló, ha már az elsőben azt várjuk, hogy szavazzanak ésszerűen, sőt, még nyomasztó érzést is kelt, amikor erről próbáljuk meggyőzni őket, ami ily módon esetleg elutasítást válthat ki szavazáskor, vagyis „bumeráng-hatás” következhet be…!

Jelenleg csupán 4 lehetséges megoldással kerülhetnénk el a demokrácia effajta csődjét:

1.      a szavazás kötelezővé tétele (ez esetben fennáll az elégedetlenkedés veszélye)

2.      a jelöltetések korlátozása az első fordulóban (antidemokratikus)

3.      lehetőség akár a szavazóhelyiségekben, akár interneten keresztül történő szavazásra (amelyet határozottan támogatnék)

4.      az általam felvázolt „javaslat egy 5 pontos szavazásra”

E lehetőségek között persze szükség esetén lehet átfedés. Úgy tűnik, egyéb alternatíva nem létezik a tartózkodás csökkentésére.

Kutatásom minden társadalmi rétegünk esetében azt mutatja, hogy polgártársaink könnyedén alkalmazkodnának ehhez az „5 pontos módszerhez”, melyet a soron következő részben mutatok be Önöknek…Annak érdekében, hogy meggyőzzem Önöket, javasolom, hogy végezzenek nyomban egy széleskörű „tesztfelmérést” a francia népesség különböző gazdasági és társadalmi rétegeiben.

Emlékeztetőül megemlítem, hogy ugyanezen polgároknak nem volt választásuk az Euro-ra való áttérés esetében, mely szavazás és minden nagyobb probléma nélkül valósult meg (holott sokkal bonyolultabb, mint az én javaslatom). Vagy például a Maastricht-i Szerződést is sokkal nehezebb megérteni, mint az én javaslatomat…melyet nagyon egyszerű a gyakorlatban alkalmazni (Függelék), célravezető és nem igényel semmi változtatást alkotmányunkban: a polgárok ugyanúgy köztársasági elnököt választanak az általános, „közvetlen” választáskor, ahogy azt az alkotmány előírja (ami pedig nem ad utasításokat e „közvetlen” szavazás formájára és kifejezési módjára vonatkozóan).

Mindamellett helytálló lenne a polgárokkal szavazás által elfogadtatni ezt az új módszert… (ugyanígy: amikor meg kellett változtatni az alkotmányt, akkor is szükséges volt a szavazás…).

Ki más ismertethetné és mutathatná be a választóknak ezt a tervezetet, ha nem Önök? Ki lesz a felelős a nemzet előtt, ha ténylegesen semmit sem próbálunk tenni a szavazástól való tartózkodás csökkentése érdekében, semmi javaslat nem születik 2007-ig, mielőtt még köztársasági értékeink elvesznének? Ez az egyszerű kérdés lehetővé teszi, hogy jobban megértsük, miért vesztették el érdeklődésüket polgártársaink, és miért nem hisznek már a politikában…

Megállapítás: évtizedek óta jellemző a politikai rétegre (jobb- és baloldalra egyaránt), hogy mihelyt magas posztról van szó, feledésbe merül a „politika” szó jelentésének lényege: „jobbá tenni” a lakosság életét, a haladást segítő – és nem gátló – törvényekkel és intézkedésekkel! Ez a megállapítás Európa szintjére is kiterjeszthető…jóllehet, 2002 áprilisa hazánk számára marad különösen emlékezetes…

A jelöltek többsége „nyitottnak” tűnik a változásokra, de látszólag úgy gondolják, hogy a veszély „társaikat” fenyegeti a jövőben, nem őket magukat! Tehát semmi nem fog történni 2007-ig… hacsak nem ébred öntudatra kollektív módon a polgárság, a politikával kapcsolatos hátsó gondolatok mellőzésével… Akár érdekesnek vélik jelen tervezetemet, akár nem, ez a megállapítás változatlanul egyértelmű.

A 2007-es választás kockázatos lesz hazánk számára, amennyiben az első fordulós szavazási rendszer változatlan marad. Ki állíthatná objektíve az ellenkezőjét a jelenlegi helyzetben? Az aggodalomra leginkább okot adó kérdés ezzel a választással kapcsolatban:

HOGYAN BĺRJUK RÁ A SZAVAZÁSRA A TARTÓZKODÓKAT?

Az itt felvázolt tervezet részben megadja erre a választ

TERVEZET

A 2007-ES ELNÖKI VÁLASZTÁS ELSŐ KÖRÉBEN minden regisztrált választópolgár részére alapvető fontossággal bír az „5 szavazati pont” a jelenlegi rendszerrel szemben, mely röviden összefoglalva: 1 választópolgár = 1 szavazócédula.

Az alkotmány biztosítja minden állampolgár részére a „választójogot”, ami ennélfogva az „5 szavazati pont” lényegévé válik, melyet a választópolgár szétoszt az általa leginkább támogatott jelöltek között.

Összegezve: „1 választópolgár = 5 szavazati pont”

(Természetesen társadalmi helyzetétől függetlenül: az egyenlőség elve szerint)

A választópolgár az 5 PONTOT KĺVÁNSÁGA SZERINT OSZTJA SZÉT.

Példák:

·         4 pont egy jelöltnek és az 5. pont egy másik jelöltnek

·         3 pont egy jelöltnek és 2 pont egy másik jelöltnek… stb…

·         vagy akár 5 pont egyetlen jelöltnek…(ritka esetben)

MIÉRT?

1)     Ez lehetővé teszi az állampolgárok számára, hogy gondolataik a rengeteg jelölttel kapcsolatban „tisztázódjanak” és „elrendeződjenek”. Ilyen módon az első forduló számos „extartózkodója” (aki azért nem ment el, mert egyetlen jelölt sem felelt meg egymaga az elképzeléseinek) ezentúl választhat több jelölt között, ezért elmegy szavazni (támogatással kapcsolatos kutatások).

2)     Azok a választók, akik ellentmondásból adódóan „szélsőséges” szavazatot adnak le, az első körben (mint azt kutatásaim megerősítik) 1, 2 vagy 3 pontot fognak adni az „alkalmasnak tartott” vagy „mérsékelt” pártok jelöltjeinek…

Ez a két szempont ALAPVETŐ a javaslatom szempontjából, mivel jelenleg az első fordulóban adott szavazatok 100%-ban a szélsőséges- vagy érdekpártok jelöltjeinek válnak hasznára, akik azért mégiscsak kisebbségben vannak hazánkban!

Az első körben való tartózkodásnak köszönhetően jelenlegi rendszerünkkel így hamarosan eljutunk arra a pontra, amely éppen ellentétes a demokrácia céljával, miszerint az állampolgárok a TÖBBSÉGI pártokra szavaznak, nem a KISEBBSÉGIEKRE!

Úgy vélem, a demokrácia szempontjából „életbevágó” MINDEN politikai párt jelenléte, de a távolmaradók „rohamosan növekvő” számából ítélve mondhatjuk-e, hogy egy elnökválasztás végén a résztvevő pártok eredményei a „valós súlyeloszlást” tükröznék? Vajon nem lenne-e „csalóka” a végeredmény ennyi tartózkodó esetén? Felteszem a kérdést… Nem feszegetjük a jelenlegi rendszer határait? Nem lenne szükséges megvitatni ezt a témát 2007 előtt a demokrácia ürügyén, melynek köszönhetően szabadon kifejezhetjük magunkat az urnáknál? Jelen tervezetem nem utasít el egyetlen pártot sem, viszont lehetővé teszi a valóság hitelesebb visszatükrözését.

Javaslatomban az 5 pont (mely egy páratlan szám) minden állampolgár számára megfelelőnek tűnik, mivel a többségük nem kívánja mind az 5 pontot egyetlen jelöltnek adni, ezáltal a neki tetsző mértékben támogathatja egyik vagy másik jelöltet…

Példák:

3 + 1 + 1      = összesen 5

3 + 2            = összesen 5

4 + 1            = összesen 5, stb…

ELEMZÉS

Mi az oka a tartózkodásnak? Egyszerűen változtatnunk kell a jelenlegi rendszeren, mivel a tartózkodás és az ellentmondásból eredő szavazatok nem egy „balszerencsének”, hanem 3 egyszerű ténynek köszönhetőek (de úgy tűnik, a „politikakutatók” ezeket vagy nem ismerik fel, vagy titkolják):

1– a média (amely tagadhatatlan befolyásoló tényező) sokkal inkább a képviselőjelöltek

„hibáit”, mint jó tulajdonságait hozza nyilvánosságra. ĺgy aztán elég nehéz egyetlen személyt „felruházni a hatalommal” a rengeteg jelölt közül. Eredmény: tartózkodás az első körben (érdeklődés hiánya…)

2– az összes jelölt elképzeléseinek és programjának alapos ismerete egyszerre teszi lehetővé, hogy jobban eligazodjunk terveik között, valamint hogy a tervek egy-egy részével ne értsük feltétlenül egyet (még akkor is, ha egészében véve ez a jelölt áll legközelebb elképzeléseinkhez…). Eredmény: tartózkodás az első körben (a második kör kivárása…)

3– mivel az elnökválasztáskor egy személyre szavazunk, nem pedig egy pártra, az első fordulóban a „szubjektív meghatározók” (csalódás, harag,…) mindig előtérbe fognak kerülni az „észérvekkel” szemben (ebben rejlik e szavazat megosztásának jelentősége). Eredmény: ellentmondás az első körben.

Honfitársaink többsége 10, 30, 50, 70 …%-ban ért egyet egy-egy jelölt elképzeléseivel az elnökválasztáskor, 100%-ban egyre ritkábban; akár sajnálatos, akár nem, ezt a tényt abszolút figyelembe kell vennünk 2007-ben, mivel jelenlegi rendszerünk egyetlen esetben sem biztosítja számukra, hogy ezt legalább részben kifejezhessék az első körben…! Ezen a tényen egyetlen politikai ideál sem változtathat… csakis egy újfajta szavazási mód az elnökválasztás első fordulójában…

Ebből a megállapításból az következik, hogy lehetőséget kell adnunk a választópolgároknak, hogy arra a jelöltre tegyék voksukat, akivel a leginkább szimpatizálnak, de egyúttal arra is, hogy a szavazás alkalmával más – számukra szintén értékes, de más jelölt által képviselt – elképzelést is támogathassanak…

Jelenleg például az olyan szavazó, aki ki akarja fejezni, hogy nem ért egyet politikai vezetőinkkel, adott esetben „szélsőséges”- vagy „érdekpárt” képviselőjére fog szavazni az első körben: Ebben látja az egyetlen megoldást arra, hogy kifejezze haragját, vagy csalódását…ami teljesen érthető. Elégedett lehet-e demokráciánk egy efféle megoldással? Jelen tervezetem e „lázadó” vagy „csalódott” választópolgár számára is lehetővé teszi, hogy voksát a neki megfelelő arányban tehesse le, miközben érzelmei és észérvei is érvényesülnek, szétosztva „5 szavazati pontot”anélkül, hogy a köztársaság létét veszélybe sodorná…

Egy felmérés megerősíti, hogy e szerint a tervezet szerint ez a választó „mérsékelt” republikánus jelölteknek is fog pontot adni. Miért kényszerítenénk tehát választópolgárainkat arra, hogy 100%-os voksot tegyenek egyetlen jelöltre (aki „szélsőséges”-vagy „érdekpártot” képvisel) amikor a többségük más jelölteknél is rátalál bizonyos elképzelésekre, melyekkel talán még jobban egyetért…bizonyos okokból…

Ez az elemzés, mely meghatározó része javaslatomnak, túlnyomó részben magyarázatot ad a 2002-es választás első körében tapasztalt tartózkodásra és szélsőséges magatartásra. A felvázolt matematikai elosztás minden bizonnyal előnyös lesz a demokráciára nézve, a polgárok újból hajlandóságot mutatnak majd a szavazásra, és az első kör eredménye újra a francia közvélemény „hiteles képét” fogja adni a politikai vezetők számára.

Miután mindezt végiggondoltuk, csupán az a „kérdés” merül fel, vajon egy ilyen rendszerben mi magunk (vagy hozzátartozóink…) egyetlen jelöltnek adtuk volna-e ezt az 5 pontot a 2002-es választás első körében, vagy elosztottuk volna-e több jelölt között? Érdemes a gondolatmenetet elemeznünk, mert kutatásom bizonyítja, hogy ezzel a módszerrel az átlagos választók többsége megosztotta volna szavazatát…

Jelen tervezet felelősséget fog ébreszteni azokban a polgárokban is, akik úgy érzik, már nem érintettek a szavazás első körében, valamint rengeteg fiatal választópolgárt fog ösztönözni, hogy leadja szavazatát már az első fordulóban. Elég megkérdezni a polgárokat, mi a véleményük erről a tervezetről… mint ahogy jómagam meg is tettem… Önök is meg fogják látni, hogy ez az elképzelés milyen pozitív visszhangot vált ki az Önök személyes vagy szakmai környezetében (bármely korcsoportban…).

Ez az általam benyújtott tervezet mindenféle politikai nézeteltéréstől függetlenül megállja a helyét…továbbá véleményem szerint az elnökválasztásnak csakis az első fordulójára korlátozódhat: ahol az érzelmek kerülnek előtérbe az értelemmel szemben.

A második forduló esetében felmerülő kérdés egyelőre „nyitott” marad az eszmecserére… Ami ezt a fordulót illeti, két „megoldás / indítvány” lehetséges:

·   Az egyik lehetőség, ami jelenleg van érvényben, hogy az első kör győztes jelöltjeinek egyikére szavazunk.

·   A másik lehetőség abban áll, hogy meghatározzuk, ki lesz az a 3 – az első körben a legjobbak között szereplő – jelölt, aki részt vesz a második fordulóban.

Ez a megoldás kiszélesíti a demokratikus vitát, és esetlegesen lehetővé teszi – megegyezés által – egy jelentősebb parlamenti többség megszerzését is, mivel nehéz 51%-os többséggel kormányozni Franciaországot, bárki legyen is a győztes…

A második körre érvényes szavazási mód jelenlegi rendszere (szavazat leadása a választott jelöltre) mindkét esetben kielégítőnek tűnik.

E javaslat régi elkötelezettjeként javaslom Önöknek a „Függelékben” felsorolt egyszerű és célravezető gyakorlati módszereket annak érdekében, hogy a „megvalósíthatósággal” kapcsolatos ellenvetéseken túllépve ténylegesen alkalmazhassuk e tervezetet a gyakorlatban.

A 2002 áprilisában lezajlott választások első fordulójának eredménye (melyre – jogosan –  gyakran emlékeztetnek a politikai vezetők) végérvényesen jelenlegi rendszerünknek szól, mely demokráciánkban kialakulhatott ugyan, de mára elavult… Elkerülhetetlen, hogy ez a rendszer megváltozzon… egy napon a sors úgy hozza… és hazánk kell, hogy legyen az előfutár…és az újító (2002 áprilisa már a múlté Franciaországban), mint ahogy az oly sokszor volt a múltban… mégpedig most azért, hogy megerősítsük köztársasági értékeinket…e javaslatot csakis nemzetünk megválasztott vezetői vihetik tovább és tehetik érthetővé állampolgáraink számára (szavazással vagy szavazás nélkül). 4 év alatt ez megvalósulhat.

ŐSZINTÉN SZERETNÉM, HA EZ A TERVEZET 2007-IG NAPVILÁGOT LÁTNA

ELKÖTELEZETTSÉGEM

Amennyiben ez a tervezet mégsem válna be 2007-ig, mivel azonban igen pozitív visszhangot váltott ki, célul tűztem ki magam elé - ha van olyan Önök között, aki elképzelésem térhódítását „életnagyságban” kívánja felmérni A FRANCIÁK KÖRÉBEN, figyelemmel kísérheti - a kellő mennyiségű kopogtatócédula összegyűjtését a nevemre, hogy jelöltethessem magam a 2007-es elnökválasztás első körében abból a célból, hogy megértessem jelen javaslatot polgárainkkal a médián keresztül, mellyel egyszer szorosabb a kapcsolatunk, és amely az elnöki kampányt szolgáltatja.

Tervezetem ezután esetleg egy kormányprogramban lesz előterjesztve, még a második forduló előtt, vagy akár utána, ha Önök eldöntik, hogy az első fordulóban elért eredményem indokolhat vagy sem egy gyakorlati megvalósítást. Objektíven szemlélve ennek az elképzelésnek nagy előnyei vannak, de nagy hátrányai is.

Előnyök:

·   nem áll fenn a veszélye annak, hogy egyik-másik párt hitelét veszti, mivel ez a javaslat politikai hozzáállástól függetlenül lesz előterjesztve…

·   állampolgáraink fogékonnyá fognak válni a szavazási módnak egy esetleges jövőbeni megváltoztatására, és „nyitottak” lesznek az ez ügyben folytatott politikai vitára.

Hátrányok:

·   a 2007-es választás első körét érintő probléma megoldatlan marad…

·   fennáll a veszélye, hogy a tartózkodási arány minden eddiginél magasabb lesz (többek között az 5 millió fiatal választó hozzáállása miatt, melyről már fentiekben szó volt), mely következésképpen akár a demokráciát kockáztató eredményt vonhat maga után a 2007-es választások első körében.

Miután sosem voltam egyetlen párt vagy szakszervezet tagja sem (egyáltalán nem pejoratív értelemben véve), a polgárok érdekében tett lépéseim Önök felé semlegesek, világosak és „őszinték”. Nem érzek elhivatottságot semmiféle politikai mandátum megszerzésére, mivel sem szakértő, sem tapasztalt nem vagyok e téren. Azonban polgári minőségben való jelöltetésem által kifejezésre jutnának határozott elképzeléseim, melyek az állampolgárok érdekeit képviselnék, és javaslatot lehetne tenni polgáraink körében a megvalósításukra az első forduló idején, amennyiben nemzetünk vezetői érdemesnek ítélnék a tervezetet egy demokratikus megvitatásra.

ĺme többek között egy egyszerű, „józan ész” diktálta ötlet:

Egy „polgármesterek alkotta államtitkárság” bevezetése, mely egy Nemzeti hivatalból (melyet a polgármesterek maguk választanak ki) állna, többségében a 3000-nél kevesebb lakosú községek polgármestereinek részvételével.

MIÉRT? Az ilyen kisközségek polgármesterei az igazán hiteles megválasztottak, akik nap mint nap a polgárok közvetlen közelében mozognak, és meghallgatják őket. Logikusan tehát ezek a polgármesterek képesek a lehető legjobban érvényre juttatni a polgárok gondjait és elképzeléseit… Ez az Államtitkárság így összefoghatná az olyan polgárok egyéni kezdeményezéseit, akik elő kívánnak állni – polgári minőségben – terveikkel és / vagy ötleteikkel…általános érdekeket képviselve, stb…

Előnye: biztosítja, hogy az egyedi elképzelések a legmagasabb szinten, kormányzóink elé legyenek terjesztve a polgármesterek alkotta államtitkárság segítségével, mely minden minisztertanácson ülésezik.

Meggyőződésem, hogy e polgármesterek jelentős része egyetértene ezzel a felfogással, annál is inkább, mert őket kormányaink ruházták fel a „büntetés jogával” (például ők a felelősek, ha egy „sportpálya póznája” károkat okoz…stb…). Akkor miért ne vehetnének részt a politikai döntésekben, amelyek a polgárokat érintik…? Pedig logikusnak tűnik…

56 évesen, nyitottan, miután kereskedelmi és marketinges vonalon kamatoztattam tudásomat, a demokráciát szándékozom támogatni, általános érdekeket szolgáló javaslatokat képviselve és / vagy téve.

Ez az „innovációs” javaslat megpróbál megoldást találni polgártársaink általános érdekeire; persze nem teremtheti meg a teljes egyetértést a megválasztottak között, de 2007 paradox módon egyszerre van „még távol” és „már közel”.

Tisztelt Miniszter Asszonyok és Miniszter Urak, Képviselők és Szenátorok, megköszönöm figyelmüket, melyet az itt felvázolt törvényjavaslatra szenteltek, természetesen bízva az Önök között lévő, a nemzet polgári érdekeit képviselő „pártfogókban”.

Őszinte tisztelettel

Alain Mourguy